2022.10.06.TomiSpark

Gyerekjáték az újrahasznosítás - interjú a Robokaland alapítóival

Korábban már bemutattuk a Robokaland csapatát, melynek alkotói egy fantasztikus dolgot hoztak létre. Úgy oktatják a gyermekeket, hogy közben elektronikai hulladékokat hasznosítanak újra, a résztvevőknek pedig nagyszerű élményben lehet részük. Gajdács-Leszkó Georgina, és Gajdács Krisztián mesélték el, miként fejlődik az általuk megálmodott projekt.

Honnan jött az ötlet, hogy pont elektronikai hulladékokkal dolgozzatok?

Georgina: 2019 óta dolgozunk ezen a koncepción, de korábbra nyúlik vissza a dolog. A kislányunkon vettük észre, hogy mennyire tetszik neki. Egyszerűen és gyorsan tanult vele. Ezt akartuk ötvözni azzal, hogy az elektronikai hulladék ne szeméttelepen végezze és mindketten szerettünk szerelni. A megismerkedésünkkor is egy magnót szereltem otthon. Nagyon hiányoltuk az ilyesfajta lehetőséget és azt akartuk, hogy legyen egy olyan, ahol a gyerekek szabadon alkothatnak, vagy szerelhetnek bármit. Az órákon erre igazából nincs lehetőségük. Az eszköz állomány is nagyon szegényes néha.

Krisztián: Tudni kell, hogy ezek a termékek sokszor a garanciaidőt sem élik meg. Maximum egy-két éves berendezések, amiből olyan mennyiség keletkezik, hogy ha hozzájutnánk ezekhez akkor sem tudnánk velük mit kezdeni. Van nagyon régi 40-50 éves is, amit megjavítottunk, de a lényeg, hogy sokkal modernebb eszközökkel tudunk oktatni, mint az iskolai rendszerek esetében. Mire oda bekerül egy ilyen, akár tíz év is eltelhet. Naprakész technológiával tudunk így tanítani, néha pedig kapunk olyanokat is, melyek kereskedelmi forgalomban sem kaphatók. Valós tudást adhatunk át, és szintén nagy előny, hogy nem kell félni attól, valami tönkre megy. Így a gyerkőcökön sincs nyomás. Ezt az egész rendszert 6-7 éve tervezzük, de ezek az eszközök piszok drágák. Ezeket mi sem engedhettük meg magunknak.

Maradjunk ezen a vonalon. Az elhasznált elektronikai eszközökkel szerintetek mennyire nehéz dolgozni és valami újat alkotni belőlük?

Georgina: Kaptunk olyan eszközöket a nyáron, amiket 100%-ban újra tudtuk használni úgy, hogy nem kellett szétszerelni. Sok ilyenünk van jelenleg, ezekkel pedig a gyerekek dönthetik el, hogy mit lehetne velük kezdeni. Eljutottunk odáig, hogy az eszközök 85%-át már újrahasznosítjuk. Eleinte olyanokat is kaptunk, amivel mi sem tudtunk mit kezdeni, de természetesen ezeket is szétszedtük és a megfelelő gyűjtőbe helyeztük őket.

Adott esetben, ha vannak olyan termékeink otthon, melyek tönkrementek, akkor mi is alkothatunk hasonló csodákat, mint amiket nálatok látni?

Krisztián: Igen, és dolgozunk is már ezen egy YouTube-csatorna formájában. Alapvetően ketten csináljuk ezt az egészet jelenleg, és nyilván nem tudunk 24 órában ezzel foglalkozni. Pillanatnyilag nem úgy rentábilis ez a rendszer, mint ahogyan azt sokan gondolják. Mi is pénzt teremtünk azért, hogy tudjunk foglalkozni a gyerekekkel, de a csatornára már készítjük a videókat, és igazából a módszertant szeretnénk átadni. Nem arról van szó, hogy egy adott számítógépet vagy telefont hogyan kell megjavítani, hanem az általános rálátásra akarjuk felhívni a figyelmet. Mielőtt kidobnánk, nézzük meg, mi az ami újrahasznosítható benne, és azt hogyan kell elvégezni.

A munkátok mennyi időt emészt fel a hétköznapok során, mennyi jut a konkrét oktatásra, és mennyi a háttér folyamatokra?

Georgina: A konkrét oktatás októberben indul, de most tartottunk némi felkészülési időt is. Hála az égnek egy új helyre fogunk költözni, egy fiatal ember ugyanis látott bennünk fantáziát és felajánlotta az egyik üres üzlethelyiségét. A háttérmunka szerintem sokkal több, mint maga a foglalkoztatás. Heti kettő alkalom volt eddig a gyerekekre és 4-5 óra volt erre naponta.

Voltatok a Cápák Között című műsorban, és neves cégek is kerestek titeket. Mire vagytok eddig a legbüszkébbek?

Krisztián: A gyerekekre (nevet). De nagyon sok céggel dolgoztunk együtt. Ami fantasztikus volt, hogy a műsor után, megkeresett minket egy ember, hogy imádja, amit csinálunk. A Gorilla GSM tulajdonosa volt, azóta pedig többször is jöttek hozzánk. Ők foglalkoznak töréstesztekkel, amit így a gyerekek is kipróbálhattak. Itt volt az iTrack, akik hoztak pár ipari titkot, a Laptophardware csapatával is egyre inkább szorosabb a kapcsolatunk, mert ők is látnak fantáziát a megfelelő képzésben. A mostani fiatal generáció 6-8 évesen már nagyon lelkes és olyan észjárásúak, hogy meglehet kezdeni náluk a pályaorientációt. Velük most egy olyan együttműködés született, hogy ha látszik valakinél ez az irányvonal, akkor ők segítenek felkarolni az ifjúságot. Aki ebben ki tud teljesedni, az fel van véve, mire nagykorúvá válik. Nagyon jó kapcsolatunk van, a Magyar Telekommal és az MVM Edison embereivel. Velük is tervezzük a jövőt, de utazik hozzánk a Paksi Atomerőmű egyik fizikusa, velük is készítünk egy kísérletsorozatot. Írtunk a Nokiának is, hogy szeretnénk velük dolgozni, a székesfehérvári táborunkba pedig eljött az egyik fejlesztője és egy brutálisan jó előadást tartott.

Georgina: A legnagyobb elismerés és siker talán az, hogy a napokban meghívást kaptunk egy konferenciára. Itt derült ki, hogy jelöltek minket egy díjra, olyan cégek és szervezetek között, akik valamilyen hasznos tevékenységet végeztek. Ennél nagyobb elismerés nem kell, ráadásul akik előadást tartottak a táborainkban nyáron, ők jönni fognak minden héten az új helyünkön is és beszélni fognak arról, amit csinálnak. Mesterséges intelligenciát lehet tanulni, okos otthont fejleszteni, tehát ezt is pályaorientációs jelleggel akarjuk megvalósítani.

Gondolom számtalan élménnyel gazdagodtatok már, van olyan, ami nagyon emlékezetes a számotokra?

Georgina: A budapesti táborunkban az egyik fiatalember már lassan nagykorú volt. A kicsik mellett gondban voltunk, de segített nekik, a laptop szervizesek foglalkozásán pedig észrevették mennyire ügyes. Az édesanyja is segítségünkre volt, ez a srác pedig azóta már náluk dolgozik iskola után. Itt pattant ki ez a szikra.

Krisztián: Egy teljes hetet Békéscsabán töltöttünk az Esély Pedagógiai Központban és ott foglalkoztattunk 50 fiatalt, akik sokszor hátrányos helyzetből indulnak. Segíteni akartunk rajtuk és eszméletlen élményeket kaptunk tőlük. Volt köztük egy autista fiatalember, aki végig velünk volt a hét folyamán. Megmutattuk, hogyan működik egy forrasztó, megnézte a prototípus áramkört, majd 4-5 perc alatt megcsinálta.

2022 vége felé haladva, hogy érzitek, merre tart most ez a projekt?

Georgina: Pozitív irányba haladunk és egyikük sem gondolta volna, hogy 2022 októberében végre nem a hálószobánkban tartjuk a szakköröket köszönhetően egy kedves támogatónak. A sok visszajelzés miatt magabiztosabbak lettünk és olyan kapcsolati tőkénk lett, hogy ezzel csak előre lehet menni. Nemrégiben például kaptunk egy csomagot, amit Münchenből küldték és Arduino alkatrészek voltak benne. Nem tudjuk ki küldte, meg sem tudtuk köszönni neki, de ez hatalmas segítség volt.

Krisztián: A megnyitóra a magyar Okosotthon Szövetség elnöke utazik le hozzánk, installációt hoznak a gyerekeknek és bizonyos eszközöket itt is hagynak számukra. Később távolról is segíteni fognak, hogy konkrét eszközöket tudjanak készíteni. Nekünk óriási befektetésre van szükségünk a működéshez, ezért hatalmas meglepetés, amikor nem kell 50-100 ezreket eszközökre költeni. Kaptunk hasonló más csomagot is, például olyan kerekek érkeztek, amit a NASA használ és egy speciális 3-4 éves szabadalom alapján készült el, szóval készíthetünk akár marsjárót is.

Megosztás
Beszéjünk róla!
Ahhoz, hogy kommentelni tudj be kell jelentkezned Facebookon!

Bejegyzések, amelyek érdeklehetnek.

crosschevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram