1973 áprilisában egy Martin Cooper nevű férfi Manhattan utcáin sétált, és olyasmit vitt magával, amit még soha senki nem látott: egy mobiltelefont. Séta közben telefonált, és ezzel történelmet írt.
Manapság a mobiltelefonok már szerves részét képezik a mindennapjainknak, sokan a munkával kapcsolatos teendőiket is az okoskészülékeiken intézik el, a hasznuk pedig elég egyértelmű mindenki számára, habár néha már talán túlzottan is függünk tőlük.
Mindenesetre annak, ahogyan a dolgok és a történelem alakult, volt egy nagyon fontos előzménye. Dr. Martin Cooper akkoriban a Motorolánál dolgozott amikor cége és a telefonipar többi ágazata szorosan figyelemmel kísérte az AT&T és a Bell Labs erőfeszítéseit egy olyan, autókkal összekapcsolt telefonrendszer létrehozására, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a mobiltelefonos technológiával történő telefonálást. Az AT&T rendszerének azonban kezdetben két nagy korlátja volt.
Először is az egyidejű kapcsolatok korlátozottak voltak, másrészt pedig drága volt a technológia akkoriban. Cooper ezért elkezdett dolgozni a saját megoldásán, ami végül ahhoz vezetett, hogy mindössze 90 nap alatt kifejlesztette első prototípusát, majd nyilvános bemutatót tervezett a sajtó előtt. A bemutatóhoz úgy tervezte, a legjobb ötlet az lenne, ha Manhattan utcáin sétálva telefonálna, ahelyett, hogy egy konferenciateremből intézne hívást, amit egy vezetékes telefonnal is képesek megtenni.
Végül úgy döntött, hogy az első ember , akit felhív, Dr. Joel Engel, az AT&T mobilprogramjának igazgatója lesz, aki egyben a riválisa is volt, akárcsak a Motorolának.
A mobiltelefon atyja szerint, aki már többször elmesélte ezt a történetet, a hívás így zajlott:
„Azt mondtam: Szia Joel, itt Marty Cooper. Szia Marty – válaszolta nekem. Egy mobiltelefonról hívlak, de egy igazi mobiltelefonról, egy személyes, kézi, hordozható mobiltelefonról. Ezek után döbbent csend jött a vonal végén. Joel a mai napig nem emlékszik erre a hívásra és nem biztos, hogy hibáztatnom kellene ezért” – mesélte Cooper.
A Gizmodón megjelent cikk szerint a szakember elmondta, hogy a legnagyobb dolog, amitől tartottak, hogy vajon bekapcsol-e a telefon, de sikerrel jártak. Ez volt az első nyilvános mobiltelefonos hívás, de ahogy az várható volt, Cooper és csapata korábban már végzett kísérleteket a Motorola laboratóriumaiban.
Akkoriban még csak két prototípusuk volt, mindkettő közel 25 centiméter magas volt, és valamivel több mint 1 kilót nyomott. Bár a hívás 1973-ban történt, az első kereskedelmi mobiltelefon-modell csak 1983-ban került forgalomba. A mitikus DynaTAC 8000X egyfajta tégla volt, több gombbal, mint a Cooper által használt prototípus, és karcsúbb kialakítással. Természetesen még így is egy hatalmas és drága telefon lett belőle, aminek a teljes feltöltéséhez 10 óra szükségeltetett. Cooper a CNBC-nek a 2023-as Mobil Világkongresszuson elmondta, hogy 50 évvel ezelőtt a technológia kezdetleges volt.
„Nem volt internet, nem voltak nagyméretű integrált áramkörök, nem voltak digitális kamerák. Az a gondolat, hogy egy nap a telefonunk kamerává és enciklopédiává válik, meg sem fordult a fejünkben” – fejtette ki az interjú során.