Láthatóvá váltak a WiFi-jelek

A vezeték nélküli kapcsolathoz használt jeleket látni sosem látjuk a szemünkkel, noha eszközeinknek hála tudjuk, hogy jelen vannak. Nos, a WiFi Cam 2.0 révén már erre sincsen gond, mivel Jan Neumann alkotásával fantasztikus képek alkothatók, melyek hasznosabbak, mint azt talán elsőre gondolnánk.

Egy igazán érdekes dologra hívta fel a figyelmet Hackster nevű portál a napokban. Jan Neumann ugyanis elkészítette a Wifi Cam nevű eszköz második verzióját. A 2.0 elődje 3D-s képeket generált, melyek nagy pontossággal mutatták meg a WiFi-jeleket, ám ez még elég sok időt vett igénybe, így ezt a problémát orvosolja a továbbfejlesztett változat.

Mindez elég hasznos tud lenni az olyan esetekben, amikor egy konkrét épületben próbálják meg optimalizálni a jelek erősségét, márpedig az elektromágneses spektrumnak az ember számára látható része elég kicsi. 380-700 nanométer sávban vannak azok, melyek a szemünkkel érzékelhetők fény formájában, viszont ami már ezen kívül esik az láthatatlanná válik, legyen szó az ultraibolya és a gammasugarakról, az infravörös sugarakról, vagy éppen a rádióhullámokról.

Egy megfelelő eszközzel persze nincsen erre gondunk, így a WiFi Cam 2.0 is ezen segít. Neumann az előző, 3D WiFi Scanner névre hallgató gyártmányában egy NodeMCU ESP32 fejlesztői kártyát használt a vezeték nélküli jelek RSSI-értékének megfigyelésére, amit egy 3D nyomtatóhoz csatlakoztatott, és egy 3D rácsban mozgatta, minden 1 cm után ellenőrizve a jelerősséget. Ennek eredményeképpen egy pontfelhő jött létre, amelyben minden egyes pont méretét és színét az RSSI határozza meg. Az alábbi felvétel azt mutatja, hogyan változik a jelerősség egy térfogatban. Különösen a 2,4 GHz-es WiFi jel 12,5 cm-es hullámhosszát emelte ki.

Mindez jól működött, de mivel majdnem egy órás volt a munkafolyamat, így ezúttal már egy sor ESP-01 ESP8266 fejlesztői kártyával dolgozott, melyek 4x4-es rácsban helyezkedtek el, de a Neumann tervezi, hogy ezt a számot 64 lapra bővíti majd 8x8-as rácsban. A lapok mindegyike dolgozik és I2C-n keresztül kommunikál egy mesterlaphoz, amely rögzíti az RSSI-értékeket.

A fejlesztő szerint 5FPS képfrissítési sebességgel működik, ami 18 000-szer gyorsabb, mint az eredeti 3D nyomtatáson alapuló WiFi Cam. A hátránya, hogy sokkal kisebb felbontású és csak 2D-s lesz, ám mivel 26 cm távolságra helyezte el a táblákat, ennek köszönhetően a 2,4 GHz-es vagy 5 GHz-es jelek formáját is rögzíteni tudják. Tekintve, hogy a WiFi jelek a környezettel együtt változnak, a WiFi Cam 2.0 gyors, alacsony felbontású képe valójában hasznosabb lehet, mint az eredeti lassan elkészülő, nagy felbontású kép.