Témáink
A startupok alapítói általában mernek nagyot álmodni, és nem félnek kockáztatni. Ugyanez elmondható arról a magyar projektről, melynek alapítói elég egyedi módon, a LEGO elemek segítségével kezdtek el nyelveket oktatni, mivel hisznek abban, hogy a játékosítással áttörést érhetnek el. Az alábbi interjú során Dudás Tamás mesélt nekünk az építőkockákban rejlő lehetőségekről,az oktatás nehézségeiről és az eddigi sikerekről.
Van egy csapat Magyarországon, akik elég tettre késznek érezték magukat ahhoz, hogy egy saját fejlesztésű módszerrel oktassanak idegen nyelveket a gyermekek számára, munkájukat pedig siker koronázta. Bár még eléggé az út elején járnak, az elmúlt években egyre több helyről kaptak pozitív visszajelzést, így például 2020 januárjában a londoni BETT oktatási kiállításon is bemutatkozhattak, ahol elismerő szavakkal illették őket. A Let’s Go Learninget Sipos Szabina és Dudás Tamás álmodták meg, akik egy párt alkotnak, utóbbi pedig rendelkezésünkre állt, hogy elmondja, miért is vágtak bele ebbe a projektbe.
Honnan indult a dolog, mi volt a kiindulópont, amikor kipattant a fejetekből ez az ötlet?
Nagyon régóta vagyok magántanár. Bekerültem egyszer egy általános iskolába, ahol foglalkoztak Legóval, de matematikára és robotikára használták. Rájöttem, hogy a világon sehol sem alkalmazzák ezt az angol nyelv tanításra és a Legónak sincs erre saját módszere. Hazavittem egy StoryStarter csomagot (szövegértés fejlesztésére alkalmazzák – a szerk.), aztán a 2 éves lányom érdeklődéséből jött az ötlet, ahogyan elkezdte megismerni maga körül a világot. Megpróbáltam lekövetni azt a folyamatot, amikor egy gyerek a saját nyelvét elkezdi megtanulni. Ezt áttettem a Legóra, beleépítettem a legegyszerűbb igeidőket, aztán ehhez készült egy könyv. Ebből aztán lett egy másik, végül egy harmadik, ami már egészen jól sikerült. Készült ehhez egy doboz, néhány segédeszköz, és készítettem pár dalt is hozzá.
Az ötlet egy dolog, de mikor kezdett el igazán beindulni ez a folyamat?
Edelényben van egy nagyon innovatív iskola, ahol rengeteg bemutatóóra volt, aztán felkértek minket is. Az első alkalommal odajött a LEGO Education vezetője, amivel eléggé bedobtak a mély vízbe, de ebből egyre több ilyen lett, 2016-tól pedig elkezdtem tanítani ezzel a módszerrel. A párom szintén segített, neki is bejött, ő is elkezdte alkalmazni a saját iskolájában, és hozta a saját ötleteit is. Én a magánvonalból próbáltam építkezni, ő pedig hozta a realitást, hogy egy iskolában mit lehet ebből kihozni. Ezt ketten formálgattuk, aztán megkeresett minket a Kínai intézet, így ők áttették arra a nyelvre, jöttek Erdélyből, áttettük román nyelvre, majd később szlovákra is. Ez azért jó, mert a külföldön élő magyarok nagyon nehezen tanulják meg a helyi nyelveket, ezért segítséget kértek. Próbálkoztunk még német és spanyol vonalon is, de igazából az egésznek az lenne a lényege, hogy eljussunk vele Dániába, hogy megközelítsük Legót. Hátha beépítenék a saját programjukba, ahogyan megcsinálták korábban ezt a matematikával. Jelenleg öt iskolában zajlik ez a módszer és egy saját céget is szerettünk volna, de jött a pandémia, ami megette az egészet. Ettől függetlenül eljutottunk vele a Londonba a BETT oktatási kiállításra, ahol találkoztunk magyarokkal, jelen voltak politikusok is, akik elmondták, hogy ilyen innovatív módszerekre lenne szükség.
Ha már itt tartunk, te miben és hol látod a problémát a jelenlegi nyelvoktatásban, mit kellene változtatni?
Nagyon sok gyerek nem bír megszólalni, mert már az elején rossz élményeket kap. A Legóval eleve játékosan tanulunk, lazább lesz a tananyag. Ha nem számítjuk a kéttannyelvű iskolákat, akkor olyan mintha 30-40 éves módszerekkel oktatnának. Pedig a gyerekeket körbe veszi az angol nyelv, főleg a streaming miatt. Ott a Netflix, az HBO, az Amazon Prime, vagy a YouTube, amit rengetegszer néznek, és sokszor emiatt nagyobb a szókincsük, nem attól, amit az iskolában oktatnak velük, mert kevés a kommunikáció. Én tanárként elsőként azt nézem, hogy a gyerekek hányszor szólalnak meg angolul, mennyiszer kérdeznek? Egy embernek a munkaerő piacon már 18-20 évesen is meg kell szólalnia idegen nyelven, ha ezt elrontjuk az elején, utána nehéz javítani. Szisztematikusan kellene ezt felépíteni, erre pedig megvannak a terveink. Nálunk arról szól a tanítás, hogy élvezzék a gyerekek az oktatást, élmény legyen számukra.
Azt esetleg el tudjátok képzelni, hogy kiterjesszétek a módszert akár felnőttek számára is?
Nemrégiben volt lehetőségem arra, hogy nyolcadikos diákoknak tartsak órát. Szuperül élvezték, hogy éppen arról beszélhetnek, amit megépítettek. Mindig a terepasztal jut eszembe gyerekkorunkból. A világ, amit te építhettél meg ott, az kézzelfogható volt. Minden háromdimenziós volt, és a Legónál ugyanez a helyzet. Minden életszerű, ezt pedig imádják a gyerekek. Az persze már a tanárra van bízva, ezt hogyan teszi érdekessé. Szerintem felnőtteknek is lehetne. Nekik is meg kell tanítani az alapokat, ez az egész pedig arra jó. Az a lényege, hogy adjon egy löketet az embernek, és úgy érezze, hogy ez egy jó dolog. Akiktől tanárként megkérdeztem, hogy szeretik-e az angolt, szinte mindig az volt a válasz, hogy nem Azért, mert nem volt jó az iskolában tanulni. Aki szereti, azt már nem kell annyira motiválni, de akivel megutáltatták, azt nehéz visszaterelni és megértetni velük, hogy ez egy jó dolog is lehet.
A startup neve elég beszédes, de mit akartatok vele üzenni?
A névben benne van a Lego, de nagyon a háttérben. Ha egy terméket el szeretnél adni, annak hangzatosnak kell lennie. Tudjuk, hogyan működnek például az amerikai futball csapatok, és a hasonló franchise-ok. Ki van ez találva, ez pedig egy termék, amit valahogy el kell adnunk. Az LGL logót még egy cukrászdában rajzoltuk le anno egy szalvétára. Kicsit olyan volt, mint a hollywoodi filmekben. Volt egy filctoll nálunk, egy szalvéta és így alakult.
A következő 4-5 évben mivel lennétek elégedettek? Mi az a szituáció, aminél már nem lenne hiányérzetetek?
Egyrészt a magyar LEGO vezetéséhez kellene eljuttatni, mégpedig úgy, hogy minél több nyelven elérhetővé tegyük, később a magyar oktatással kellene megismertetni, a harmadik lépcsőfok pedig Dániában Billund és a LEGO Company.
Kaptatok már jó néhány elismerést az elmúlt években, tehát abszolút van értelme a munkátoknak. Ezek közül mire vagytok a legbüszkébbek?
Alapvetően arra, hogy már öt iskolában jelen vagyunk. Legutóbb Hajdúszoboszlóról jelezték, hogy szeretnék ezt felsőben is alkalmazni. Hamarosan összeülünk majd, és elmondják mik az ötleteik. Akik alkalmazzák ezt, azok gyakorlatilag tovább fejlesztik, szájról-szájra terjed.